Helyszín: ismeretlen. Időpont: napjainkban. Tényállás: nagy értékű, nagyszabású, jól szervezett csoportos rablás, igen jól őrzött egyházi helyről. Valamiért részese vagyok. Már az utolsó ponton vagyunk, a toronyban, a technikusok igyekeznek feltörni a biztonsági rendszert és szabad az út. Nagy munka közben és a feszültség oldására egyikük elkezdi 'szavalni' a WMD egyik dalát, mely szövegben még épp illik is a helyzethez, mire a refrénhez érve belép az énekes (Gábor), s torkuk szakadtából éneklik. A hangulat tetőfokon, mire beugrik az egyik fő személy, történetesen régi cimbora- ahogy az álmokban bármi előfordulhat módon- s közli: kussoljatok. Így is szar van, itt a rendőrség, lebuktunk. Hangosbeszélő, felszólítás, ultimátum. Mind összenézünk, most mi lesz?
